Bemutatkozás
Történelmi háttér
A Tájház
gazdag hagyomány- világ
és tárgyi kultúra
A Budapest szomszédságában található Vecsés német lakosai egykor gazdag hagyomány- világot és tárgyi kultúrát hoztak létre, melyet a ,,Faluban”, a Jókai utca 6. szám alatt lévő tájházban ismerhet meg a látogató.
A Budapest szomszédságában található Vecsés német lakosai egykor gazdag hagyomány- világot és tárgyi kultúrát hoztak létre, melyet a ,,Faluban”, a Jókai utca 6. szám alatt lévő tájházban ismerhet meg a látogató.
A Vecsési Tájházért Alapítvány szinte kényszerítő körülmények hatására jött létre. A Kulturverein fiatal tagjai és barátaik elhatározták, hogy a Káposztafeszten vállalt munkájukkal szerzett, és a felajánlott savanyúságokért kapott pénzt a tájház kialakítására, berendezésére kívánják fordítani. Az átláthatóság igényelt egy önálló számlát és szervezetet, így került bejegyzésre 2005-ben a „Vecsési Tájházért Alapítvány” közhasznú minősítéssel.
Történelmi háttér
A 18. század folyamán Vecsés területe a gödöllői uradalom ecseri ispánságához tartozott, ahol az állatokra vigyázó pásztorok és gulyások szállásain kívül a Pestet Szolnokkal összekötő út mentén egy csárda állt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett területre 1786-ban érkeztek az első telepesek: II. Grassalkovich Antal felhívására 50 jobbágy család telepedett le, a házhelyeket a Cifra csárda körül mérték ki. A betelepítési szerződés értelmében a szántóföld, rét, kenderföld mellett káposztaföldet is kaptak a családok Az első telepesek a környező túlnépesedett falvak (elsősorban Soroksár, Dunaharaszti, Nagykovácsi, Taksony) sváb, kisebb részben magyar és szlovák lakosaiból kerültek ki.
1795-ben a 80 vecsési családról készített összeírásban az alapító családok közül csak 12 szerepelt, viszont arányában nőtt a német vezetéknevűek száma, és Vecsés már, mint német falu szerepelt. A településnek 1797-ben lett saját plébánosa, és ezzel együtt szervezték meg a német nyelvű katolikus iskolát. Az 1847-ben kiépült ceglédi vasútvonal, majd a fővárosban létrejött gyárak közelsége következtében a 19. század második felétől jelentősen megnőtt a lakosok száma: 1857-ben 1.992, 1910-ben 7.403, 1941-ben 18.494 fő élt a faluban. Budapesti munkahely reményében egyre többen érkeztek vidékről, illetve a németek közül is sokan vállaltak valamelyik gyárban vagy iparos mellett állást: 1941-ben 3.953 fő ingázott pesti munkahelyére. A betelepülők főleg magyarok voltak, ennek következtében a németek aránya lecsökkent, de a zömében németek lakta ,,Falu” megőrizte régi hangulatát, és az eredeti német lakosság leszármazottai az 1946. évi kitelepítésig összetartó közösséget alkottak. Az 1941. évi népszámláláskor a 18.494 lakosból 506-an vallották magukat német nemzetiségűnek, 3.363-an pedig német anyanyelvűnek.
2220 Vecsés, Jókai Mór u. 6.
Vecsési Tájház © 2023. Minden jog fenntartva.